A tegnap elmúlt

A tegnap elmúlt - Új napot hozz Jézus!
A tegnap elmúlt - Új embert teremts, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új életre taníts, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új utakat szabj elénk, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új kegyelmeddel erősíts, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új célokra lelkesíts, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új küzdésre ihless, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új áldozatra képesíts, Jézus!
A tegnap elmúlt - Új szeretetre szíts fel, Jézus!
A tegnap elmúlt - Bocsásd meg a tegnapot, Jézus!
A tegnap elmúlt - Mindent újíts meg, Jézus!
A holnap is tegnap lesz,
Csak Te vagy a kezdet és a vég, Jézus!

Ámen

Hogy az életet bírjuk

Hogy az életet bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet alázattal bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet szeretettel bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet hűséggel bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet nagylelkűen bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet áldozattal bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet betegeinkért bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet minden embertestvérünk szenvedéséért bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet a bűnösök megtéréséért bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet a szeretet győzelméért bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet isteni szándékaid szerint bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Hogy az életet ÉRTED bírjuk,

Jöjj el Szentlélek Isten!

Esti fohász

Uram!
Fáradt vagyok, hosszú volt a nap. Semmit sem tudok mondani Neked.
De itt vagyok.
Takarj be minket köntösöddel, engem és családomat, úgy alszunk el.
És reggel Veled, Benned ébredünk.
Ámen

Ima Halottak Napján

Mennyei Édesatyám!

Drága halottaimra való emlékezésem e szomorú napján hová mehetnék vígasztalást kereső szívemmel, ha nem tehozzád, Uram, én Istenem? Nyilván látom, hogy az idők múlása nem hozott gyógyító írt szívem fájó sebére, egy tenyérnyi darabot se oszlatott el bánatom sötét felhőiből.

Hozzád folyamodom, könyörülő Atyám, az emlékezésnek ezen a szomorú napján. Esedezem: nagy irgalmassággal tekints reám és láss meg engem. Jöjj közelembe, légy itt velem és szólj hozzám, hogy halottaimra való emlékezésem ne legyen leverettetés számomra, hanem inkább felemeltetés.

Igen, Atyám, Te nem hagysz magamra, Te nem vagy néma, hiszen most is szólsz hozzám szent beszédedben, drága igéket mondasz nékem a halottakról, az én halottaimról is.

Hiszek, Uram, kijelentett ígéretedben. Hiszem, Uram, úgy ahogyan mondod: "Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg." Csendesen ismételgetem magamban: boldogok az én halottaim is. Boldogok, mert kivetted őket e világ minden bűnéből és nyomorúságából.

Igen, Atyám, akit én jobban szerettem mint az életemet, el kellett temetnem, mert ez volt a te rendelésed. De az én lelkem megfogódzik kijelentett ígéretedben és tudom, hogy az elköltözött kedves lélek nem a földé, nem az enyészeté, hanem a tiéd. Nem a pusztulásnak adtam oda, hanem Tenéked. Ott tudom őt Tenálad, a Te szent és erős kezedben, megváltó szeretetedben.

Így élünk mi, Atyám, elválaszthatatlanul Tebenned. Ott nincs hatalma se halálnak, se időnek, ott csak Neked van hatalmad és Neked van dicsőséged örökkön-örökké.

Ámen

Isten előtt (Magyar Evangélikusok imádságos-könyve Győr, 1941)