A halálra ítélt gyermek keresztútja

I. Jézust halálra ítélik

Szüleimet a testiség kötötte össze. Mielőtt megszülettem volna, már halálra ítéltek. Egyedül Isten szeret engem!

II. Jézus vállára veszi a keresztet
Anyám megkapta az abortuszra való beutalót a kórházba. A meg nem születettnek szégyenbélyegét viselem. Szüleim átkoznak... Valaki imádkozik értem egyáltalán?!

III. Jézus először esik el a kereszttel
Az emberek manapság nem ismernek el hozzájuk hasonlónak. Én csak egy nem kívánatos terhességnek vagyok az esete. Egy baleset, amelyet könnyen ki lehet javítani. Csak Isten fogad el engem egyedül!

IV. Jézus Édesanyjával találkozik
Nekem nincs anyám, aki megsiratna. Én most egy asszonynak a foglya vagyok, aki meg fog öletni. Anyám talán soha nem ismerte az áldozatos szeretetet. Azért dob el most magától. Istenem, légy irgalmas édesanyámhoz!

V. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Nekem senki nem segít. Még az orvos is anyámnak ad érzéstelenítőt, hogy ne szenvedjen, amikor engem megölnek. Uram! Már nem élnek segítő Simonok! Rád várok egyedül. Segíts!

VI. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
Senki sem érzi, érti át tragédiámat? Miért olyan egyszerű, érdektelen eset az, hogy engem most megölnek? Imáitok ezt meg tudná akadályozni! Kérlek benneteket!

VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel
Apukám kiszámolta, hogy mennyibe kerülnék neki, ha életben maradnék. És mennyi gond... A halálom olcsóbb és kényelmesebb. Ezért meg kell halnom. Talán a szülei tanították meg arra, hogy így mérlegeljen? Így most nem érti, mit is jelent édesapának lenni: Azt, hogy a gyermeket Istentől el kell fogadni, és úgy nevelni, hogy Istenhez majd vissza is térhessen! Istenem, bocsáss meg neki is!

VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz
Jézus! A Téged sirató asszonyok halálodat nem tudták megakadályozni. Az én halálomat sem akadályozza meg senki és semmi. Istenem! Most már csak végtelen irgalmasságodra hagyatkozom!

IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Engem ejtenek. Családtervezés, túlnépesedés, emberi tőrvetés... - Nincs helyem, nincs kenyerem széles e világon! Meg kell halnom! Istenem! Meddig tart még engem ez a Föld, mely a legkisebbnek sem ad helyet? Miért akar tőlem megszabadulni? Miért?

X. Jézust megfosztják ruháitól
Jézus! Tőled elveszik ruháidat, nekem nincs is. Csak bőröm van, melyet egy eszköz hamarosan megragad és tép. Istenem, mennyire reszketek ettől!

XI. Jézust a keresztre szegezik
Uram, Téged keresztre szegeznek. Engem darabokra szabdalnak, s megszámlálják részeimet, hogy fertőzést ne okozzak! Istenem! Bocsáss meg hóhéraimnak, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!

XII. Jézus meghal a kereszten
Jézusom! Te meghalsz, és én is nem sokára. Te ártatlan vagy. Én is. Emlékezzél meg rólam az Örök Élet Országában.

XIII. Jézus testét leveszik a keresztről
Jézusom, Te Anyád ölén holtan is megnyugodtál, én csak teher vagyok, aki csak a lelkiismeretet tudom nyugtalanítani. Én anyám ölében ezért nem tudok megnyugodni. Uram! Valóban, számomra nem létezik semmiféle ölelés?

XIV. Jézust a sírba helyezik
Jézusom! Téged a sírba helyeznek, engem hulladékként égetnek el. Én most már csak az utolsó ítéletre várok, és akkor Isten előtt szüleimet kell vádolnom gyilkossággal. Uram! Mégis irgalomért könyörgök, hiszen izzik kis szívemben a Tőled kapott szeretet­parázs. Engedd, hogy a Te Édesanyád lángra lobbantsa szüleim szívében a szeretetet, és megismerjenek téged! Add Uram, hogy átérezzék a szülői szeretet fenségét és az Istennel való teremtő együttműködés benső örömét és felelősségét! Így majd óvni fogják a további magzatot, s őszinte bűnbánatuk bizonyosan elnyeri irgalmadat!

XV. állomás. Jézus feltámad

Uram, hálás vagyok, mert nem feledkezel el a legkisebbekről...

A KIRCHE BUNT St. Pöltener Kircherzeitung nyomán