2011. február 22., kedd

Hálaima


Köszönöm Uram!
a végtelenbe nyíló hajnalokat,
melyek Hozzád és az emberekhez vezetnek.
Köszönöm a fényeket és a színeket,
mert általuk Rád ismerek a világban.
Köszönöm az ízeket és az illatokat,
a paprikás krumplit és a búzakenyeret.
Köszönöm, hogy nekünk ajándékoztad a földet,
a virágokat és az állatokat,
ők a természet mosolya és szüntelen figyelme,
elkísérnek magányos útjainkra.
Hála az emberekért,
a szomorú arcú testvérekért,
a jókedvűekért és azokért is,
kik nem is tudják, hogy őket is szeretem.
Hála mindenkiért!
Hála Fiadért, Elsőszülött Testvérünkért,
Jézus Krisztusért,
aki elhozta és szívünkbe írta az örömöt
és a boldog nyugtalanságot,
aki azt akarja, hogy megosszuk másokkal is
boldogságunkat
a szeretet közösségében!
Hála a hazáért,
hála az egyházért!
Köszönök, Istenem, mindent,
ami Tőled jön, mert ez a minden:
az irgalom, a szeretet és az élet.
Köszönöm a tengert, a levegőt, a sírást,
a gyötrődést, mely még jobban Hozzád kapcsol,
köszönöm a ritmust és a dallamot,
hogy táncolhatunk és énekelhetünk.
Hálát adok a jelekért és a hangokért,
melyek irányítják hétköznapjainkat,
és Hangodért,
hogy válaszolsz és megvigasztalsz,
hála munkámért és küldetésemért,
figyelmedért
és végtelen türelmedért,
hogy vársz reám és örökké szeretsz. Ámen.

2 megjegyzés:

Rendszeres olvasók